2011. december 7., szerda

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének felzárkózó térségi közgazdászai legújabb globális előrejelzésükben az általuk eddig várt 0,5 százalékos növekedés helyett 2012-ben most már átlagosan 0,2 százalékos GDP-visszaesést jósoltak az euróövezetben.

2011. október 4., kedd

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői nemrégiben szintén jelentősen visszavették a magyar gazdaságra szóló GDP-prognózisukat. A ház új előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei év egészében 1,6 százalékkal növekszik - a Morgan Stanley eddig érvényben volt előrejelzésében még 2,6 százalékos GDP-növekedés szerepelt 2011-re -, jövőre pedig a cég 1,4 százalékos magyar gazdasági növekedést vár a korábbi 2,0 százalékos prognózis helyett.

2011. augusztus 18., csütörtök

Vészesen közel sodródunk a recesszióhoz

2011.08.18 10:14

Az Egyesült Államok, illetve főként az eurózóna vészesen közel kerül a következő 6-12 hónap során ahhoz, hogy technikai értelemben recesszióról beszélhessünk - állapítja meg ma kiadott globális előrejelzésében a Morgan Stanley. A befektetési bank elemzői mérsékelten rontották a globális gazdasági növekedési előrejelzéseiket, amelyeken belül azonban érdemben csökkentették a fejlett államok jövő évi növekedési előrejelzéseit. A Morgam Stanley szakértői úgy látják: a mostani helyzet több okból sem hasonlítható össze teljes mértékben a 2008-as kiinduló helyzettel.

Az idei évi globális GDP-növekedési kilátást 4,2%-ról 3,9%-ra, a jövő évit 4,5%-ról 3,8%-ra rontotta friss előrejelzésében a befektetési bank, amelyen belül a fejlett piacokra idén és jövőre mindössze 1,5%-os növekedést vár (eddig 1,9%-os, illetve 2,4%-os volt az előrejelzés). A feltörekvő piacok (amelyek a globális növekedés mintegy 80%-át adják) kapcsán arra számít a Morgan Stanley, hogy a növekedés ebben a tértségben is lassulni fog, a 2010-es 7,8%-ról idén 6,4%-ra, majd jövőre 6,1%-ra. A feltörekvő piacok tehát nem maradnak immúnisak a fejlett piaci lassulásra, ez már csak azért is igaz lesz, mert a feltörekvő országokban is korlátozott a költségvetési mozgástér a gazdasági növekedést élénkítő programok finanszírozására.




















Az utóbbi időszakban megjelent, sorozatosan gyenge makrogazdasági adatok mellett azért rontotta le a GDP-növekedési előrejelzéseit a Morgan Stanley, mert a növekedési kilátásokat rontó gazdaságpolitikai hibákat lát mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában, emellett pedig 2012-ben költségvetési megszorítások lesznek számos országban. Ezek a körülmények rontják az üzleti és fogyasztói bizalmi hangulatot, amely nyomasztóan hat jelenleg a pénz- és tőkepiacokra is.

A fentebbi táblázatban még GDP-növekedést vár mind az Egyesült Államok, mind az eurózóna kapcsán a Morgan Stanley, de megjegyzi, hogy bár nem az az alap forgatókönyve, hogy recesszió lesz, de vészesen közel sodródik ehhez az állapothoz a két nagy gazdasági térség a következő 6-12 hónap során (technikai értelemben akkor beszélünk recesszióról, ha két egymást követő negyedévben csökken negyedéves alapon a GDP). Azért nem számítanak alapesetben recesszióra a befektetési bank szakértői, mert továbbra is az látszik, hogy a vállalati szektor egészséges mérleg szerkezettel bír (pl. rendkívül magas a készpénzállományuk), a háztartások reáljövedelme szempontjából kedvező az alacsonyabb infláció, illetve további jegybanki lépések is várhatók a Fed és az EKB felől a növekedés élénkítése érdekében (pl. kamatcsökkentések, nem-standard monetáris politikai eszközök).

A Morgan Stanley szerint több ok miatt sem lehet teljesen a 2008-ashoz hasonlítani a mostani folyamatokat. A lakosság és a vállalatok eladósodottsága ugyanis alacsonyabb (kedvezőbb a mérleg szerkezetük), a monetáris politika sokkal lazább, mint 3 éve és akkor a válság közvetlen kirobbantója a Lehman Brothers csődje volt, most pedig ilyen, a pénzügyi rendszer összeomlását okozó fejleményről nem beszélhetünk.

--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=153997

2011. január 15., szombat

Eddig tarthat az euró tündöklése

A Morgan Stanley devizapiaci stratégái szerint a dél-európai államok különösebb problémák nélküli e heti kötvényaukciói utáni piaci feszültségcsökkenés, illetve az euró ereje inkább csak átmeneti jelenség lehet. Érvelésük szerint ezek az országok az első és második negyedévben még komoly piaci alapú forrásbevonással néznek szembe (a lejáró adósságuk refinanszírozásához) és amíg az eurózóna döntéshozói nem találnak hatásos, valóban megnyugtató módszereket, konstrukciót az adósságválság megfékezésére, addig az euró tartósan leértékelődési nyomás alatt fog maradni. Egy idei európai központi banki kamatemelés esélyei bár kissé növekedtek a csütörtöki Jean-Claude Trichet nyilatkozat után, de az alap forgatókönyve a Morgan Stanley-nek az, hogy az 1%-os ráta csak jövőre fog emelkedni.


Eközben a dollár kilátásait azért látják kedvezőnek a befektetési bank szakértői, mert az amerikai gazdaság idén várhatóan intenzív, 3,6%-os GDP-bővülést mutat majd fel, ezzel érdemben felülteljesíti mind az eurózónát (1,5%), mind a japán gazdaságot (1,2%). A Morgan Stanley szerint a kedvező amerikai gazdasági kilátásokat erősíti az a tény, hogy a mostani foglalkoztatottság-növekedési ütem - bár elmarad az utóbbi 9 recessziós periódus utáni átlagos teljesítménytől, de - jobb, mint az 1991-es és a 2001-es nagy recesszió utáni.

Az eurózóna elhúzódó adósságválgása, illetve az amerikai gazdaság ereje miatt a Morgan Stanley 1,3333-nál dollárvételi/euró eladási ügyletet nyitott és "első körben" arra számít, hogy az árfolyam 1,27-ig süllyed az árfolyam (a stop-loss szintet 1,35-re állította be). A dollár ereje a bank szakértőinek várakozásai szerint itt nem fog megtorpanni és arra számítanak, hogy a harmadik negyedévben 1,18-ig süllyed a kurzus.

2011. január 4., kedd

Esés jön az amerikai tőzsdén

Általánosságban optimisták a stratégák a részvénypiacok 2011-es kilátásaival kapcsolatban és emelkedést várnak az idei évre. A Morgan Stanley kivétel ez alól, jelenleg a legpesszimistább a nagy bankházak között, vezető amerikai részvénypiaci stratégája ugyanis arra számít, hogy az év végéig esik az S&P 500 index - írja a Bloomberg.

A Morgan Stanley vezető részvénypiaci stratégája, Adam Parker szerint az S&P 500 index az év végére 1 238 pontra eshet, ami az index tegnapi záróértékéhez képest 2,7%-os csökkenést jelentene. A Bloomberg által követett 13 stratégiai prognózis között a Morgan Stanley részvénypiaci várakozásai a legpesszimistábbak.

A Morgan Stanley elemzői szerint az amerikai vállalati profitok növekedése lassulhat, idén az S&P 500 indexben szereplő vállalatok összesített egy részvényre jutó eredménye 93 dollárt érhet el, 2012-ben pedig 98 dollárra rúghat. A stratégák szerint a kockázatvállalási hajlandóság gyengül és egyáltalán nem biztos, hogy 2011-ben a részvénypiacokra áramlik a tőke.

Az S&P 500 index 13%-kal menetelt felfelé 2010 folyamán és kétéves csúcsra emelkedett az index, aminek eredményeként a visszatekintő P/E ráta június óta nem látott magasságot ért el (15,9-szeres az S&P 500 esetén).

--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=143636

2010. november 20., szombat

Figyelem! Most érdemes a forintra figyelni

Miközben az Európai Unió nyugati fele az adósságválság újabb felvonásától hangos az írországi fejlemények miatt, addig a régióban kiváló vételi lehetőségek rejlenek - mutatnak rá friss elemzésükben a Morgan Stanley londoni közgazdászai, akik szerint a forint és a lengyel zloty piaca is megérett egy év végi szárnyalásra. Az elemzők úgy vélik, hogy a közelgő kamatdöntő ülések miatt érdemes venni a két devizát az euróval szemben.


Forint és zloty: év végi szárnyalásra ítélve

Továbbra is napirenden van az euróövezet adósságválsága, amit a feltörekvő piacok szempontjából is fontos szem előtt tartani, hiszen a fejlett piaci kamatok rendkívül fontosak a feltörekvő piaci hozamoknak - emlékeztetnek anyagukban a Morgan Stanley elemzői, akik szerint a perifériális tagállamok problémáitól eltekintve megérett egy év végi rali a CEEMEA piacokon.

Az MS londoni szakértői úgy vélik, hogy a kelet-közép-európai devizák piacát eddig nem különösebben mozgatták meg az euróövezeti aggodalmak. Úgy gondoljuk, hogy mind a forint, mind pedig a zloty euróval szembeni árfolyama lefelé veheti az irányt, főleg a hónap végén esedékes magyar és lengyel kamatdöntéshez közeledve - fogalmaznak az elemzők.

Pasquale Diana, az MS közgazdásza szerint egyértelműek a lengyel kamatemelés mellett szóló tényezők. A munkaerőpiac fokozatos javulást mutat, a gazdaság megúszta recesszió nélkül a tavalyi évet (szemben a régió döntő többségével), az infláció felfelé tart, igaz a maginflációs folyamatok stabilak - írta a szakértő.

Rákapcsolhat a forint

A forint jelenleg megfelelő árfolyamon forog az elemzőház szakértői szerint és eddig jól tűrte az euróövezettel kapcsolatos aggodalmakat. Az MS elemzői egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a forint egyre inkább érzéketlenné válik a régiós devizák leértékelődésére, viszont egyre érzékenyebben reagál a piaci szárnyalásokra. Megítélésünk szerint a forint a továbbiakban is jól viselheti a perifériális tagországok felől érkező feszültségeket és szárnyalásnak indulhat a kockázati étvágy év végi térnyerésével párhuzamosan - olvasható a friss elemzésben, ami idézi Pasquale Diana elemző korábbi megállapításait, miszerint jelentős esélye van a kamatemelésnek a november 29-ei magyar jegybanki döntésen.

Az MNB rendkívüli sajtótájékoztatója - ahol a jegybank elnöke és két alelnöke a jövő évi költségvetésről és annak hatásairól alkottak véleményt - jól jelzi a jegybank aggodalmait, miszerint a kormány intézkedései emelhetik az inflációt - vélekednek a londoni elemzők, akik nem zárják ki a váratlan novemberi magyar kamatemelés lehetőségét sem, ami várakozásaik szerint erősítené a forintot. A Morgan Stanley szakértői szerint a piac minimális esélyt lát a novemberi szigorításra.

--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=141713

2010. november 1., hétfő

"Az ösztöneit követi a kormány" - Küszöbön a magyar kamatemelés

Számos negatív megállapítást tett a magyar gazdaságpolitikáról az október végi budapesti útjáról készített, ma megjelent jegyzetében a Morgan Stanley két londoni elemzője, de mégis úgy gondolják, hogy a forint rövid távon várhatóan erősödni fog. Ennek egyik oka az, hogy meglátásuk szerint sokkal közelebb áll Magyarország az első kamatemeléshez, mint azt sokan gondolhatják a piacon, ez pedig támogathatja a forintot, másrészt az idei és jövő évi államháztartási hiánycélok tarthatóak, ami nyugtathatja a befektetőket, harmadrészt a nemzetközi befektetői környezet is várhatóan pozitív maradhat. A londoni elemzők szerint "első körben" 265-ig is erősödhet a forint, ami mind az inflációs kockázatok tompítása, mind a magyar devizahitelesek terheinek csökkentése szempontjából kedvező lenne, így a magyar gazdaságpolitika sem akadályozná ezt a folyamatot, a kamatemelés gazdaságfékező hatásáról pedig szerintük nem lenne egyelőre érdemes beszélni.

Bölcs-e az ilyen gazdaságpolitika?

"Sajnos továbbra is kiszámíthatatlan maradt a magyar gazdaságpolitika", a kormány pedig "az ösztöneit követi" - ilyen megállapításokkal kezdte budapesti befektetői találkozóin szerzett benyomásairól készített elemzését Pasquale Diana és Chuan Lim. Az október 27-én és 28-án tartott budapesti megbeszélései alapján a Morgan Stanley két elemzője úgy látja, hogy a minisztériumok közötti kommunikációt lehetne javítani, ahogy a befektetőkkel való kapcsolattartás is lehetne intenzívebb. Éppen ezért meglátásuk szerint sokszor úgy érzik a befektetők, hogy hiányzik a kellő stratégiai tervezés a kormányon belül, a gazdaságpolitikai döntéshozatal pedig rendkívül centralizált.

A két londoni elemző úgy látja, hogy a magyar kormány csak az Európai Unióval (EU) való kapcsolattartásra törekszik igazán, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való kapcsolattartást igyekszik minden lehetséges fronton elkerülni, ami egyfajta "uralkodásra vall". Meglátásuk szerint az alapvető hiba ezzel a magatartással az, hogy az EU nem lesz engedékenyebb az IMF-nél a gazdaságpolitikai kérdésekben. Ráadásul, mivel 2012-2013-ban jár le a legtöbb, IMF-től kapott hitelrészlet, így megkérdőjelezik annak a gazdaságpolitikának a bölcsességét, amely elidegeníteni az IMF-et, ugyanis ha 2012-ig romlanának a piaci feltételek, akkor a kormánynak esetleg át kellene ütemeznie a hiteltörlesztéseket az IMF felé. Egy további szempont, hogy a piacok még mindig elég nagy figyelmet szentelnek annak, hogy mit mond az országról a Valutaalap, így "ha tetszik, ha nem, de a kormánynak is érdeke, hogy az IMF jókat mondjon Magyarországról" - hangsúlyozzák a Morgan Stanley elemzői.

A befektetési bank szakemberei nagyon sok negatív véleményt hallottak a kormány magánnyugdíjpénztári átalakításokkal kapcsolatos terveiről, illetve a válságadókról, amelyek a gazdasági növekedésre és a jövőbeli tőkevonzó képességre gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást, miközben emelhetik az inflációt.

Nagy az esély a novemberi kamatemelésre

A válságadók fogyasztókra áthárítása, illetve a jelentős személyi jövedelemadó-csökkentés fogyasztásélénkítő hatása két olyan tényező, ami egyértelműen felfelé mutató inflációs kockázatokat jelent - jegyzik meg a beszélgetéseken hallott információt a bank szakemberei és meglátásuk szerint a tartós cikkek inflációja is szintén ebbe az irányba mutat.

A Morgan Stanley elemzői emlékeztetnek arra, hogy az augusztusi kamatdöntő ülésen a felfelé módosított inflációs prognózis ellenére is egyes monetáris tanács tagok nem ennek, hanem a kormány közelgő költségvetési bejelentéseinek, azok feltehetően kedvező tartalmának (szerkezeti átalakítások, kiadáscsökkentések) adtak nagyobb hangsúlyt, így furcsa módon elmaradt a kamatemelés. Most, ismerve a kormány költségvetési terveit, ezek a tagok kissé csalódhatnak és újra inkább a jegybanki stáb inflációs előrejelzéseinek (a friss novemberben jelenik meg) szentelhetnek nagyobb figyelmet - jegyzi meg a két szakember. Éppen emiatt gondolják úgy, hogy novemberben nagy esélye van a kamatemelésnek, ha várhatóan 3% feletti közép távú inflációs előrejelzés jelenik meg. Meglátásuk szerint az első magyar jegybanki kamatemelés sokkal közelebb van, mint ahogy azt a legtöbben a piacon gondolják.

A globális monetáris élénkítés magyar piacra gyakorolt hatása feltehetően a forint további erősödése lenne, de ez ellen a magyar hatóságoknak feltehetően nem lenne különösebb kifogása sem a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt (amelyeket mérsékelhetne az erősebb forint), sem a devizahitelesek terhei miatt (amelyeket szintén mérsékelhetne az erősödő fizetőeszköz).

A Morgan Stanley szerint amennyiben bekövetkezik év vége előtt az első magyar kamatemelés, akkor sem kell agresszív kamatemelési ciklusra számítani (2011-ben összesen 100 bázispontosra), inkább csak a piaci várakozások irányítását célozná (azaz ne a további kamatcsökkentésre várjanak a befektetők). A kamatemelés ciklus végülis azt jelezné, hogy némi "tévelygés" után a monetáris tanács újra az eredeti mandátumához tér vissza, az inflációs célkövetés logikája alapján hozott döntésekhez.

Visszafordított nyugdíjreform

A költségvetési politika terén az egyik fontos benyomása a befektetési bank szakértőinek, hogy a válságadókkal és a magánnyugdíjpénztárak felé felfüggesztett járulék átutalással jelentős az esély arra, hogy a tervezettnél alacsonyabb lesz jövőre az államháztartás hiánya. Miközben tehát a rövid távú államháztartási kilátások kedvezőek, a közép távú kockázatok továbbra is megmaradtak. Egyelőre ugyanis nem lát olyan tervet a befektetési bank csapata, amely be tudná tömni a 2013-tól jelentkező mintegy 700 milliárd forintos költségvetési lyukat és nem is számít arra, hogy ilyen terveket hamarosan bejelentene a kormány.

A pénztári rendszer esetleges teljes államosítása kapcsán a Morgan Stanley szakértői úgy látják, hogy az állami rendszerbe visszaáramló hatalmas vagyont (az eszközök fokozatos eladása nyomán) nem feltétlenül csak nyugdíj célokra használná majd fel a kormány, hanem egyéb célokra is (azaz elköltené). Mindenesetre Matolcsy György múlt szombati szavai alapján a Morgan Stanley szerint van rá esély, hogy a visszaáramló pénz jó részét adósságcsökkentésre fordítja a kabinet, így tehát egy jelenleg intenzíven csökkenő államadósság rátáért cserébe a jövőben majd magasabb nyugdíjkifizetésekkel néz szembe az állam. A befektetési bank szerint összességében nem szerencsés, hogy végülis az 1997-es nyugdíjreformot fordítja vissza most a kormány, hiszen így egy hosszabb távon nem fenntartható állami nyugdíjrendszerrel néz szembe Magyarország.

A befektetési bank szakértői összességében azt javasolják, hogy a küszöbön álló kamatemelést és az egyébként várhatóan kedvezően maradó külpiaci hangulatot úgy "játszhatjuk meg" a legjobban, ha a forintot vesszük az euróval szemben. Megjegyzik, hogy a múltbeli váratlan magyar kamatemelések után a forint felülteljesítővé vált a régiós devizák között, ez tehát szintén kedvező kilátás egy ilyen devizapiaci tranzakcióhoz. Amennyiben nem is következik be már novemberben kamatemelés, akkor is arra számítanak a londoni elemzők, hogy a jegybank ilyen irányú üzenetet közvetíthet a befektetők felé és ez is erősítheti a magyar fizetőeszközt. A konkrét tranzakció megnyitását csak szerda este, a Fed kamatdöntésének (és a mennyiségi lazítás részleteinek) bejelentése utánra időzítenék a stratégák, első célárfolyamuk az EUR/HUF-ra 265.

A nyugdíjpénztári átalakítások magyar állampapírpiacra gyakorolt hatása egyelőre nem egyértelmű a bank szerint, mert míg a nyugdíjpénztárak felől kieső kereslet inkább a hozamemelkedés és a piaci likviditáscsökkenés irányába mutat, addig az, hogy az állam eleve kevesebb papírt bocsátana ki a jövőben, inkább a hozamcsökkenésnek ad nagyobb esélyt.